A környék nevezeteségei
Hajdúszoboszló már önmagában is képes hetekre lefoglalni látogatóit, mégis bőven büszkélkedhet „híres szomszédokkal”. Hortobágy, Debrecen, Nádudvar tengernyi természeti és kulturális értékekkel várja a látogatókat.
Hortobágy
A Hortobágy Európa legnagyobb szikes pusztája. Itt alapították meg Magyarország első nemzeti parkját 1973-ban, a 81 ezer hektár kiterjedésű Hortobágyi Nemzeti Parkot (HNP). A terület a Világörökség része.
A Hortobágy sajátos földrajzi tájegység: Magyarország legtágasabb legelőterülete, amely az egyik jellemző ősfoglalkozást, az állattenyésztést annak régi vonásaival együtt máig megőrizte.
Az 1999-től a Világörökség részeként számon tartott terület magában foglalja a Hortobágyot és a Nagykunság jelentős részét, valamint a vidék arculatát meghatározó építészeti emlékeket, mint amilyen a hortobágyi Kilenclyukú híd, a Hortobágyi Csárdaés a pásztorvilág életét bemutató Pásztormúzeum épülete.
A Hortobágy vidéke Hajdú-Bihar megye legmelegebb része. A napi hőingadozás nagy, a nappalok tikkasztó hőségét a hűvösebb, felfrissülést hozó éjszakák teszik elviselhetőbbé. A tíznél több halastó mellett három észak-déli irányú, jelentősebb vízfolyást találunk a Hortobágyon. Természetes víz a pusztát középen átszelő Hortobágy folyó. A Keleti- és a Nyugati-főcsatorna a nemzeti park peremén szállítja a Tisza vizét.
A vidék átlagos tengerszint feletti magassága 92 méter körüli. Legmagasabb pontja a Bürök-halom (105 m). A puszta legszembeötlőbb felszíni formái a kurgánok vagykunhalmok.
A világörökségi területet felügyelő Hortobágyi Nemzeti Park a természetvédelem, a gazdálkodási tevékenység és az idegenforgalom sajátos egységét valósítja meg. A különleges madárvédelmi rezervátumok, az egyedülálló és kiemelt jelentőségű természet-megőrzési területek részei az Európai Unió elindította Natura 2000 hálózatnak. A tájegység egész Európa szempontjából jelentős egyedi és veszélyeztetett fajokat, valamint ezek élőhelyeit őrzi. A Hortobágyi Nemzeti Park Látogatóközpont és Kézművesudvarban a Hortobágy élővilágáról láthatnak kiállításokat az érdeklődők, valamint szakmai programok nyújtanak ismereteket. A természeti és kultúrtörténeti értékekről négy bemutató terület ad jellemző képet: a Nyírőlapos-Nyárijárás puszta, aHortobágy-halastó, az Egyek-pusztakócsi mocsarak és a Tisza-tó. A bemutató területeken belül a könnyebb tájékozódást táblákkal jelzett tanösvények szolgálják.
A nemzeti park látogatható területeire csak belépőkártyával lehet eljutni, ami az információs helyeken és a Hortobágyi Nemzeti Park központjában váltható.
Ajánlott oldalak
Nádudvar
Nádudvar központja sok látnivalót tartogat a látogatóknak. A centrumban található református templomot 1774-ben építették barokk stílusban. Amikor Debrecen és vidéke elfogadta a reformációt 1550-ben Nádudvar is áttért a református vallásra. A templom és a mellette lévő népi barokk parókia is a református egyházé lett.
Városi sétájuk során a Fő utcán látható a római katolikus templom, melyet a XIX. század elején Novák József egri érsek kezdeményezésére építettek, s 1819. szeptember 13.-án szentelték fel. Az oltárkép Balkay Pál (1785-1846) alkotása.
A városközpontban az Ady téren áll a művelődési központ, amely építészetileg és lehetőségeit tekintve is a megye egyik legpatinásabb művelődési háza. Az épületben állandó kiállításon Nádudvar népművészete látható. A művelődési ház előtti tér a helyszíne a város szabadtéri kulturális rendezvényeinek.
Nádudvar özpontjában két parkot találunk. A piactéri parkban láthatjuk az I. világháborús emlékművet, előtte Lukács Dénes tüzér ezredes dicsőségét hirdeti egy márványtábla.
Nádudvar igen gazdag a régi paraszti kultúra emlékeiben, a népi mesterségek, a pásztorművészet ápolásában. A magas színvonalú hagyományápolásra jellemző, hogy számos népművész dolgozik a településen. A fazekas-, a kulacsos-, a kosárfonó-, a hímző-, a szűrrátétes mesterek munkáit messze földről érkező vendégek is megcsodálják. A Fő utcán végigsétálva találjuk a fazekasok bemutatótermeit, ahol nemcsak megcsodálhatjuk e 300 éves mesterség remekeit, hanem ki is próbálhatjuk a korongozás fortélyait.
Nádudvari fekete kerámia
Fazekas Lajos
fazekas népi iparművész, a Népművészet Mestere
4181 Nádudvar, Fő út 159. Tel.: (54) 480-425, (30) 968-0940
A Fazekas család kétszáz éve folytatja a fazekas mesterséget és lényegében évezredek kultúrája él tovább Nádudvaron a népi fazekasságban. Fazekas Lajos családi nevével a fazekas mesterséget is örökölte. Nádudvar központjában 1992-ben felépített fazekasház műhelyeiben, a fazekasház bemutatótermében több mint száz műtárgy és vásárfia várja az őket kiválasztó vendégeket.
Fazekas Ferenc
fazekas népi iparművész
http://www.nadudvarifazekas.hu/
4181 Nádudvar, Fő út 152. Tel.: (54) 480 569, (30) 481-3441
Fazekas István
népi iparművész, a Népművészet Ifjú Mestere
http://www.fazekasistvan.hu/
4181 Nádudvar, Fő út 64. Tel.: (54) 480 562, (20) 423-1850
Érdemes megtekinteni a 2006 évben felújított népi kismesterségek szakiskolájának épületét is, melynek műhelyeiben gyakorlati bemutatók tekinthetők meg a fazekas-, kéziszövő-, fafaragó,- kosárfonó-, hímző mesterségekben.
Ezeken kívül a városban állandó helytörténeti és más kiállításokkal, bemutatatókkal várják az érdeklődőket.
A város központjában, parkosított övezetben lévő strandfürdő minősített gyógyvizét élvezhetik a pihenni, gyógyulni, kikapcsolódni vágyók. A fürdés mellett az aktív pihenést kedvelők is találnak programot. Sétakocsikázási és lovaglási lehetőség, a város határában horgászparadicsom és vadászati lehetőségek közül lehet választani.
Ajánlott oldalak
Debrecen
Debrecen Magyarország második legnagyobb városa, Hajdú-Bihar megye székhelye. A város az Alföldön fekszik, kb. 30 km-re a román határtól. Budapesttől mért távolsága közúton kb. 224 km, vasúton 221 km.
Debrecent időnként „a kálvinista Róma” néven vagy cívisvárosként is emlegetik. Ha vasúton érkezünk Debrecenbe, először a Nagyállomás fogad minket. Innen már csak egy ugrás a város elegáns főtere, ahonnan a felújítási munkák végeztével kitiltották az autóforgalmat, így ma már csak gyalogszerrel vagy villamossal szelhetjük ketté a szökőkutakkal gazdagított, századelőt idéző teret.
Látványosságok
Debrecen az ország második legnagyobb városa, a XVI. század óta a magyarországi reformáció fellegvára is. Ezért is válhatott a város jelképévé a Református Nagytemplom.
A város szívében, a Kossuth téren látható a legjellegzetesebb magyarországi klasszicista építmény, amely helyén már a 14. században is templom állt. A ma fennálló épületet a Péchy Mihály terveit felhasználó Thaler József kamarai építész tervei alapján építették 1805-től 1823-ig. A templom mögötti Kálvin téren található a Református Kollégium, amelyet az ország iskolájának is neveznek. Jogelődjében már az 1540-ben is tanulhattak a diákok.
Ha vasúton érkezik a látogató Debrecenbe, a Nagyállomás fogadja. 1961-ben új állomásépületet építettek Kelemen László tervei alapján. Központi csarnoka két falát Domanovszky Endre freskói díszítik.
Iparkamara utcában magasodik a város legmagasabb épülete, a 20 emeletes lakóház. A kereszteződés után az első utca jobbra az Iparkamara utca, sarkán áll az egykori Kereskedelmi és Iparkamara eklektikus stílusú épülete 1910-ből. A jelenleg a Cívisház Rt. Az épület kupoláján glóbusz látható, melyet három nőalak tart, a körerkély két figurája (a kereskedelmet jelképező nő, kezében Merkur jelvénye, az ipart szimbolizáló erőteljes férfialak).
Debrecen a szökőkutak és a virágok városa is. A város főutcája a debreceni kereskedelem virágkorában az ezerféle árut kínáló későközépkori vásárok idején lett Piac utcává. Építészeti arculata csak a 19. század elején, a klasszicizmus hatására kezdett formálódni, s a 20. század elején alakult ki véglegesen a szecesszió és az eklektika hatására.
A Piac utca és a Szent Anna utca sarkán látható a szecessziós stílusú Hajdú Vármegye Háza, 1912-ben épült. Homlokzata erősen tagolt, s még változatosabbá teszik a híres pécsi Zsolnay-gyár pirogránit díszítőelemei, a virágfüzérek, s a négy fegyveres hajdú szobra.
Az épület díszterme az Árpád terem, falát és mennyezetét stukkók és a megye településeinek címerei díszítik. Legértékesebbek azonban a Kernstock Károly tervezte színes ablaküvegek, amelyek a hét honfoglaló vezért ábrázolják. A terem a megyei önkormányzat közgyűléseinek színhelye.
